Borgavio márki regimentjének tábora 1595-ből

Az erődrendszer 1595-ben épült Vaskapu alatti szakasza.

Ön most a piros nyíllal jelölt Borgavio márki táborhelyén áll.

Claudio Cogonaro 1595-évi hadmérnöki rajzán látható a táborhely. Négyesi Lajos hadtörténész 2019-ben felmérte a tábort, ekkor ő a Sípolóhegy, Hármas-szikla, Bőgőskereszt által bezárt területre lokalizálta a táborhelyet. Jómagam 2022 novemberében szintén felmértem a sáncokat, ugyanazt állapítottam meg mint Négyesi Lajos. Az alábbi képen a Claudio Cogonaro hadmérnöki rajza látható, valamint feljebb a kezdőképen a 2022 novemberi felmérés rajza.

Néhány szó a környék fontosabb pontjairól.
A Bőgős kereszt: Állíttatta Hoffbauer Mátyás molnármester 1785-ben, mely az idők során tönkrement. A keresztet 1898-ban pótolták, majd az 1990-es években felújították. Forrás: Bélay Iván, Hetves Józsefné: Köztéri alkotások.
Az 1990-es évek elején a kereszt felújításában Kiss-Rigó László jelenlegi Szeged-Csanádi püspök vállalt szerepet, a felújított korpusz az általa vezetett gyalogos zarándoklat során került fel a kereszthez, majd került felszerelésre. A kereszt faanyaga 2019 augusztusában elkorhadt, a kereszt ledőlt. Ismételt felállítása 2019 októberében megtörtént. Maga a Bőgőskereszt dűlő Szentgyörgymező határához tartozik.
Hármas-szikla: A sziklákkal kapcsolatban többféle elgondolás is olvasható. Az egyik ilyen, miszerint a sziklák mesterségesen készített falak. Van aki szerint kolostor, míg mások szerint erődítés falai voltak. Ezeknek az elgondolásoknak nincs történeti alapja. A terület 1595-ben Borgavio márki táborához tartozott. A harmadik katonai felmérésen egy dombtetőt jelöl a térkép, de a korábbi térképeken sem szerepel semmi ezen a területen. Az 1886-os kataszteri térkép kopárságként jelöli a terület bizonyos pontjait. A kopárság sekély talajréteggel rendelkező sziklás területet jelent. A területen ma kőbányászás nyomai láthatóak, jelentős mennyiségű kőanyag került kitermelésre. A sziklákon a legkorábbi bevésett évszám 1948-ból származik. Fennmaradt egy adat, miszerint 1944-ben Tóth Sándor a Kiskúria dűlőben kőbánya nyitása érdekében telephelyengedély ügyében az akkori városvezetéshez fordult. Maga a Hármas-szikla mint helynév, a helyi sajtótermékekben csak az 1960-as évektől bukkan fel. Tehát a Hármas-szikla és közvetlen környéke egy kőbánya. A bányászati tevékenység során az 1595-ös sáncolások megsemmisültek. Előtte, illetve utána azonban ma is megfigyelhetőek.