Vártúra Esztergom

Esztergom 1543-ban a török kezére került. Majd 1595-ben felszabadult. Ekkor épült ki egy sánc és erődrendszer a Szentgyörgymező Duna parttól, a Góré hegyig. Majd 1599-ben Pálffy Miklós renováltatja és bővíti e sáncrendszert.

      Megfigyelő pont a Sashegy alján az Öregkúria dűlő fölött

 

resized_20221226_164043.jpeg

Az erődrendszer első négy információs pontját tartalmazó területének műholdképe.

 

 

resized_20221226_170151.jpeg

 

Ön a sáncrendszer, piros nyíllal jelölt megfigyelőpontjánál áll.

resized_20221228_033429.jpeg

  Ahol ön most áll, ott feltételezhetően egy őrhely állt. Az innen déli irányba húzódó sáncrendszer az Öregkúria, Malonyai, Leányvár irányába, majd onnan vissza az 1-es információs pontnál levő bástyáig, valószínűleg 1599-ben készült. Ekkor Pálffy Miklós, akkori esztergomi várkapitány, 2500 sáncmunkást hozatott Esztergomba. A munkálatok során kijavították az 1595-ös Mansfeld sáncokat, valamint újabbak is épültek. Ezen szakasz is eme újabbak közé tartozik, az 1595-évi hadiesemények tapasztalatai alapján épültek. Ekkor ugyanis a törökök Buda irányából a mai Cziglényi rétekig vonultak. Itt tábort vertek, majd innen kísérelték meg az áttörést 1595 augusztusában a város, iletve a vár felé. Nyilvánvaló, hogy a sáncrendszer kiterjesztését a Leányvár, Ispitahegy, Látóhegy irányába meg kellett építeni, annak érdekében hogy ez a török művelet ne ismétlődhessen meg. E sáncrendszer, illetve erődített táborhely 1595-nél későbbi megépülését bizonyítja, hogy az Ortelius-féle 1595 augusztusi török felmentőkísérletet ábrázoló rajzon nem szerepelnek ezek az erődítések, ugyanakkor viszont a területen 16-17. századi leletek kerültek elő. Ólom puskagolyók jelentős számban, csatok, lószerszám veretek. Tehát 1595-ben még nem volt meg, viszont röviddel utána már tárgyi leletek igazolják a létezését. Hadi szerephez, minden valószínűség szerint az 1605-ös török ostrom során jutott a sáncrendszer. Majd később a Rákóczi-szabadságharcban, illetve utoljára a második világháború során használták ki a stratégiai szerepét.

Egyébként a területen a középkorban Kovácsi településhez tartozó szőlők helyezkedtek el, majd a 18. századtól ismét szőlőművelés vált a meghatározó művelésmóddá. A filoxéra megjelenését követően kipusztultak a szőlők, de rövidesen felújították az ültetvényeket a gazdák. Az 1960-as szövetkezetesítést követően hanyatlásnak indult a szőlőművelés a területen.



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 3
Tegnapi: 2
Heti: 3
Havi: 21
Össz.: 2 382

Látogatottság növelés
Oldal: III. információs pont
Vártúra Esztergom - © 2008 - 2026 - vartura.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »